Összeállításunkban az 1996-ban megjelent Nemzeti Sportokból
idézünk, ahol rendszeresen elhangzottak vélemények az atlantai friss olimpiai
bajnokok szájából. Íme az első adag:
„Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem tartottam a többszörös
világbajnok magyar lánytól. Rutinos vívónak tartom Szalayt, ezért nem is értem,
hogyan feledkezhetett meg többször is a lábáról. Szinte felkínálta nekem, hogy
odaszúrjak. Kezdetben többen magyar házidöntőt jósoltak, de tudtam, hogy én és
Valerie beleszólhatunk ebbe.” (Laura Flessel
- francia – női párbajtőrvívás egyéni)
„Már a megnyitó napján vesztesek voltunk, hiszen a halál
elragadta tőlünk vezetőnket, Eugeniusz Pietraskit. Aztán Renata
sportlövészetben megszerezte első aranyérmünket. Azóta csupán három nap telt
el, és négy arannyal már most a lengyel csapat teljesítménye, mint volt a
legutóbbi játékok végén.” (Pawel Nastula – lengyel – cselgáncs, ffi 95 kg)
„Kimondhatatlanul boldog vagyok, bár a győzelmet nagyon is
elvártam magamtól. Kicsit izgultam, nehogy az olimpia számomra mumus verseny
legyen, hisz tíz világbajnoki cím után Barcelonában csak ezüstérmes lettem.
Most végre sikerült átlépnem a saját árnyékomon. Nem véletlenül neveznek a
kerékpársport Jeanne d’Arc-jának, nem ismerek lehetetlent. A körülmények
kegyetlenek voltak, különösen a páratartalom nehezítette meg a dolgomat. Bár
azt el kell ismernem, hogy a többieknek is ugyanilyen körülmények között
kellett tekerniük…” (Jeannie Longo-Ciprelli – francia – női országúti kerékpár,
mezőnyverseny)
„Az elmúlt évekhez képest a legnagyobb különbség, hogy
sokkal jobban fekszem a vízen. Ez mindenképpen javított az eredményemen. A
technikám sajnos futamról futamra változik, ezért nem bízom magamban mindig.
Ami biztos: a futamok között egyetlen falatot sem eszem.” (Frederic
Deburghgraeve – belga – ffi 100 méteres mellúszás)
„Igaz, hogy három perc alatt győztem a német Thomas Zander
ellen, de legalább háromórásnak tűnt a meccs. Természetesen az aranyéremnek is
nagyon örülök, de a teljes boldogságot az egymillió dollár jelenti, amit
olimpiai bajnoki címemért otthon kapok.” (Hamza Yerlikaya – török – ffi
kötöttfogású birkózás 82 kg)
„Húszévesen a csapat korelnöke vagyok, de még így, öreg
fejjel sem hiszem el, hogy nyertünk. Engem kilencvenegy óta állandó
balszerencse üldöz – hol megsérültem, hol rosszul ugrottam, hol leestem egy
szerről. Úgy látszik, most ez a peches sorozat véget ért.” (Dominique Dawes –
amerikai – női torna csapat)
„Fantasztikus két verseny van mögöttem. Higgyék el, nekem
teljesen mindegy volt, milyen színű érmet nyerek. Persze nem bánkódom, hogy
arany lett belőle… Nagyon büszke vagyok a hazámra és örülök, hogy örömet
szereztem az embereknek odahaza.” (Penelope Heyns – dél-afrikai – női 100 és
200 méteres mellúszás)
„Már nem tudok hova bújni a hölgyek elől. Ahogy megjelenek,
rögtön egy tucat lány vesz körül, kattognak a fényképezőgépek, és egymás után
kapom az ajánlatokat. Igaz, hogy milliomos vagyok, és talán hódító Casanova is,
de ez azért mégiscsak túlzás.” (David Robinson – amerikai – ffi kosárlabda
csapat)
„Ettől a csapattól senki sem várt igazán sokat. Nem is
bíztak bennünk. Én már a márciusi olimpiai válogatón megmondtam, hogy mi szép
csöndben, inkognitóban fogunk érkezni,majd felrobbantjuk az olimpiai uszodát.
Ez történt.” (Amy van Dyken – amerikai – női 50 m gyorsúszás, 100 m pillangóúszás, 4x100 m
gyorsúszó váltó, 4x100 m vegyes úszóváltó)
„Sokan megvádoltak, hogy doppingoltam, mert másképp nem
lehetséges, hogy egy úszó 26 évesen érkezzen el pályafutása csúcsára. Egyetlen
kérdésem van csak: ezek az emberek azt hiszik, hogy megbolondultam? Ha valaki a
legjobb húsz közé kerül, biztosan ellenőrzik. Én már szinte állandó
partnereimnek mondhatom a doppingvizsgálatok végzőit, hiszen a vasárnapi
reggelinél többször látogattak már meg minta ügyben.” (Michelle Smith – ír –
női 200 m
vegyesúszás, 400 méter
vegyesúszás, 400 m
gyorsúszás)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése